A magyar gazdaság más területeihez hasonlóan az ingatlankezelésben- és üzemeltetésben is jelentős problémát jelent a munkaerőhiány. A megoldást a bérek emelése mellett a technológia fejlesztése hozhatja el. De mikor és milyen típusú munkát válthatnak ki robotok? Hogyan csökkenthetők a költséget intelligens szenzorok beépítésével? Kis-Szölgyémi Ferenc szerint ennek érdekében olyan technológiai fejlesztéseket kell megvalósítani, ami a fizikai munka egy részét ki tudja váltani. A Portfolio FM & Office 2017 konferencia meghívott szakértői beszélgettek.
Az épület nem főnév, hanem ige
Baross Pál FRICS, a Central European University campus fejlesztési igazgatója nyitóelőadásában arról beszélt, hogy „az épület nem egy főnév, hanem egy ige”. A szakember elmondta továbbá, hogy ahogy vártuk, a válság után az asset és facility menedzsmentnek jóval nagyobb szerep jut. Az állomány növekedésével párhuzamosan egyre fontosabb területekké válnak.
A szakember kitért arra is, hogy alacsonyabb vezetői szintek esetében a tudásbázis az asset és facility menedzserek esetében nagyjából ugyanaz, bár bizonyos új szempontokat meg kell tanulniuk, de azt mondhatjuk, hogy tudásbázisuk az, amit elvárunk egy ingatlanpiaci szereplőtől. Ugyanakkor magasabb szinten, a vállalat stratégiai, vezetési kihívásait illetően nagyon is más. Szintén különbség mutatkozik az ingatlanok kezelésében attól függően, hogy az adott épület kinek a birtokában van, más a befektetői kézben és más saját kézben lévő épületek kezelési követelménye. .
A szakemberek munkáját több könyv is segíti, köztük az RICS Költségjéghegy című kiadványa, melyben a szerzők az ingatlan lábnyomát kezdték feltérképezni.
A munkaerőhiány itt is problémát jelent
Az iparág legnagyobb kihívását a munkaerő- és szakemberhiány jelenti jelenleg, de a megrendelői oldal költségcsökkenésre vonatkozó elvárásai, az új piaci szereplők megjelenése, az eszközök élettartamának növelése, a munkaerő minőségi változása és a társadalmi igények változása is komoly fejtörést okoz a szakmának – mondta el Szij Csaba, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettese az üzemeltetési piac jövőbeni kihívásairól tartott előadásában. A szakértő szerint a felsorolt problémákra megoldást hozhat a megrendelői és üzemeltetői érdekek közelítése, a szolgáltatási szintek meghatározása, az üzletági szereplők együttműködése, valamint az árakat lenyomó szürkegazdaság mérséklését célzó, az üzletágat védő jogszabályi környezet kialakítása.
A konferencia üzemeltetői kerekasztalának kiemelt témája szintén a munkaerőhiány volt. Egy szavazás eredménye szerint a jelenlévők több mint 90 százaléka úgy véli, hogy a munkaerőhiány egyre nagyobb kihívást jelent a szakma számára, igaz közel felük egyelőre kezelhetőnek tartja a problémát.
A munkaerőhiány több okra vezethető vissza. Kis-Szölgyémi Ferenc, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója szerint az elvándorlás, a professzionálisan kezelt épületek számának és területének növekedése mellett problémát okoz, hogy a közfoglalkoztatás is jelentős munkaerőt szív el, valamint az is, hogy a munkaerő-állomány jelentős része a szürkegazdaságot választja személyes jogi problémák miatt.
Ruzsinszki Tibor, a Strabag PFS FM üzletág igazgatója elmondta, hogy a LEO által lefedett cégek állásainak mintegy 6 százaléka betöltetlen jelenleg. A béremelések és a technológiai fejlődés ugyanakkor véleménye szerint kezelni fogják ezt a problémát. Hasonlóan véleményen van a konferencia közönsége is, a többség (54%) szerint a piac a bérek emelkedésére az árak emelésével, míg egy nagyobb kisebbség (31%) szerint a szolgáltatási szint csökkenésével reagál majd.
Kis-Szölgyémi Ferenc: technológiai fejlesztéseket kell megvalósítani
Természetesen a technológiai fejlődés is csökkentheti a munkaerőhiányt, Kis-Szölgyémi Ferenc szerint ennek érdekében olyan technológiai fejlesztéseket kell megvalósítani, ami a fizikai munka egy részét ki tudja váltani.
Fischer Róbert, az Atalian Global Services Hungary kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója szerint ugyanakkor ez nem ilyen egyszerű. A takarító robotok kutatás-fejlesztési költségei például egyelőre elképesztően magasak, a magyar bérek mellett 30-40 év alatt térülne meg a fizikai munkások kiváltása. Rá kell jönni, hogy hol van a határ, amíg hozzáadott értéke van a technológiai kiadásoknak – tette hozzá.
Várnai Máriusz, a Diófa Ingatlankezelő Kft. ügyvezetője szerint a technológia, melyet továbbra is a bérlő diktál, a tervezhetőség szempontjából lesz nagy segítségére az üzemeltetőknek. A szenzorok előre meg fogják tudni mondani, hogy melyik alkatrész mikor szorul majd cserére, ez pedig segít majd csökkenteni a karbantartó személyzet méretét, és ezáltal a költségeket is.
Technológia szempontjából a világ élvonalába tartoznak a most elkészülő budapesti irodafejlesztések – mondta el Ruzsinszki Tibor. Véleménye szerint bár a zöld megoldásokkal jelentős energia-megtakarítást lehet elérni, a minősített házakhoz kapcsolódó adminisztráció és bizonyos követelmények munkaerőigénye új költségeket teremtenek: vannak zöld elemek, melyek sosem térülnek meg. A zöld megoldások optimális elterjedését ráadásul nem csak az nehezíti, hogy az erre vonatkozó tapasztalat még nem érhető el kollektíven, hanem is, hogy a bérlők nem mindig tudják, hogy pontosan mit várnak el egy minősített háztól és nem mindig tudják megfelelően használni azt.
A PM kihívásai és lehetőségei
Rézsó István, a Cushman & Wakefield üzletfejlesztési vezetője, a PM aktuális kérdéseiről beszélt előadásában. Külön kitért arra, hogy milyen szolgáltatási fajtákkal lehet jelenleg találkozni a hazai PM piacon, ezek közé tartozik a teljes PM szolgáltatás asset menedzsment elemekkel, a „one-stop shop” megbízás fajta, a PM bizonyos FM elemekkel, illetve az olyan megbízás, ahol az PM-FM-AM szolgáltatások egybe vannak gyúrva.
A teljes property menedzsment előnye a PM cégek és ügyfelek számára, hogy teljes szolgáltatásnyújtást jelent, az ügyfelek így saját főtevékenységükre tudnak koncentrálni. A problémát csak a távolabbi irányítás jelentheti, ami lassíthatja a folyamatot. De szintén előnyös ebben a szolgáltatás fajtában, hogy lehetőség van hosszút távú partneri kapcsolatot megteremtésére.
A „one-stop shop” megbízás fajta során a property menedzsment eltolódik a műszaki üzemeltetés felé. Felvet olyan kérdéseket, hogy hol húzódik a különböző tevékenységek határa. A PM cégek számára előny, hogy növelni tudják a szolgáltatásaik számát, veszélyt jelenthet ugyanakkor, hogy piactorzító hatása lehet, hiszen az FM piaci részébe „harap” bele a PM. Ez a szolgáltatási fajta az ügyfelek számára azért lehet előnyös, mivel a szolgáltatások egy kézbe kerülnek.
A PM korlátozott FM tevékenységgel szolgáltatásfajta során előtérbe kerülhetnek a technológiai folyamatok, ugyanakkor sajnos ezek a megbízások kevesebb díjtartalommal járnak az PM cégek számára. Szintén jellemző, hogy maradnak olyan szabad kapacitások, amelyeket nem tudnak használni az ilyen megbízások teljesítése közben. Előnye, hogy a piaci részesedést általa növelni lehet, veszélye azonban, hogy az FM cégek is property menedzserekké lépnek elő, hiszen ebből csak nagyon keveset kell nyújtani az ügyfelek számára.
A szakember utolsóként az FM-PM-AM egybegyúrásával létrejött szolgáltatás fajtáról beszélt. A PM számára ez a forma azért előnyös, mivel nagy rálátást biztosít az ügyfél hosszú távú stratégiájára, a felelősségi köröket azonban tisztázni kell. A legnagyobb lehetőség a türelemben rejlik, de ez a kivárás akár azt is jelentheti, hogy megbízás eltűnik. Az ügyfél számára az előnye, hogy hozzáfér minden olyan erőforráshoz, amely a PM cégeken belül már megjelent, de nagyon hangsúlyos a felelősségi körök kérdése.
Forrás: portfolio.hu