Az épületüzemeltetés egyik legnagyobb kihívása jelenleg a munkaerőhiány, amit rövid távon a technológiai fejlődés sem tud megoldani – hangzott el a Portfolio FM & Office 2018 konferenciáján. A hazai munkaerő nyugatra tart a jóval magasabb bérek miatt, és már a keletről érkező munkavállalók megnyerése sem könnyű az alacsony bérezés miatt. A robotika fejlődése ugyan hosszú távon jelenthet megoldást, erre azonban még várni kell. A kérdéssel azonban már megrendelői szinten is érdemes foglalkozni. A végtelenségig leszorított üzemeltetési költségek ugyanis nem teszik lehetővé a problémák megoldását, sem a munkaerő megnyerését, sem pedig a technológia fejlesztések finanszírozását.
Megoldhatja a munkaerőhiányt a robotika, vagy a digitalizáció?
A konferencia első részének panelbeszélgetésén a résztvevők mindannyian egyetértettek abban, hogy az üzemeltetésben komoly kihívást jelent a munkaerőhiány. Győri Gyula, a CPI Facility Management Kft. Facility Management Directora, említette egyedül, hogy egyelőre nincs ilyen közvetlen problémájuk, de megvizsgálva a nagyon magas átlag életkort a cégnél, már nekik is el kell gondolkozniuk, miként találnak majd a későbbi gondjaikra megoldást. Kis-Szölgyémi Ferenc, a nagyon jelentős dolgozói létszámmal rendelkező B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója, az előbbiekhez hozzátette: náluk 59 a munkavállalók átlagéletkora, új munkaerőfelvételnél 40 év alatti takarítói munkavállalót pedig nem tudnak találni. Egyszerűen nem létezik ez a fajta munkavállaló.
Várnai Máriusz, Diófa Ingatlankezelő Kft. ügyvezetője szerint a szakmának egyáltalán nem kellene meglepődnie a munkaerőhiányon. Véleménye szerint az ingatlanszakma végig asszisztált ennek kialakulásához. A végtelenségig leszorított üzemeltetési költségek nem csoda, hogy ezt eredményezték. Hasonló véleményen volt Rézsó István, a Cushman & Wakefield Head of Business Developmentje is, aki szerint, az elmúlt 6 év nem termelte ki azokat az embereket, akik be tudnák tölteni a szükséges pozíciókat, amiben a válság is szerepet játszott. Ma ismét kedvelt terület lehet az ingatlan, de a szakemberhiány a generációs gapnek is a következménye.
A beszélgetés során szintén szóba került, hogy miként orvosolható a munkaerőpiaci hiány. Zátonyi Lőrinc, a STRABAG Property and Facility Services speciális projektek igazgatója szerint, vonzóvá kell tenni a munkaerő számára az adott munkahelyet, amely részben a bért jelenti, részben azonban magát a juttatási csomagot. Kis-Szölgyémi Ferenc elmondta, hogy az elmúlt években sokan elmentek nyugatra dolgozni a jóval magasabb bérek miatt. Véleménye szerint nagyon sok új ingatlan épül jelenleg, amelyek kiszolgálására ezért nincsenek meg a szükséges munkaerő-tartalékok, még külföldről sem. Az alacsony magyar minimálbér szint miatt, még keletről sem lehet pótolni az itthoni hiányt. Ukrajnából 1000 euró alatt például nincs munkaerő. A cég most is jelentős mennyiségű embert mozgat naponta az igények kielégítésére. 450 munkavállalójuk lakik munkásszálláson, és naponta 7 emeletes busz hozza a munkavállalókat.
Még időre van szüksége az emberek tényleges kiváltásához
Deák Márton, a Lechner Tudásközpont ÁKÉK projektvezetője a bérezéssel kapcsolatban megemlítette, hogy alsóbb szférában még talán könnyebb megfogni a munkavállalókat az állami szférában. A bértábla itt még nem olyan rossz, felső vezetői szinten azonban már komolyak a nehézségek. A beszélgetésen szintén elhangzott, hogy a munkaerőhiányt rövid távon a robotika és technológiai fejlődés sem orvosolja, ennek ugyanis még időre van szüksége az emberek tényleges kiváltásához, a munkaerőhiány ugyanakkor már most nagy probléma.
Szintén szóba került a megrendelők felelőssége. A szakemberek szerint, nem a legalacsonyabb áru szerződést kell megkötni. Ez ugyanis nem teszi lehetővé megfelelő szintű bérek fizetését, illetve a technológiai innovációk finanszírozását sem. Szintén megemlítésre került, hogy a minimálbérnél magasabb takarítói bérrel, szinte lehetetlen eredményesnek lenni a közbeszerzésen, ugyanakkor nagyon kevés olyan ember van, aki mondjuk a minimálbérért kitakarítaná egy vasúti kocsi mosdóját.
A beszélgetés végén a szakemberek az üzemeltetési szolgáltatás minőségének alakulásáról is beszélgettek. Általános véleményük szerint a következő egy-két évben ebben javulás nem várható, inkább a minőség szintjének megtartása lehet a cél. Ugyanakkor az üzemeltetési költségek jelentősen emelkedhetnek a jövőben, ami több oldalról is indokolt, emelkednek a rezsi költségek, másrészt a munkabérek.
A robot- és információ-technológia robbanás előtt áll – mondta a B+N szakembere
Szij Csaba, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettese, a jövő lehetőségeiről beszélt az üzemeltetésben. Előadásában kitért rá, hogy 2020-ra 100 milliárd olyan eszköz lesz a földön, amely valamilyen módon az internethez csatlakozik, vagyis feltölti az adatokat egy felhő alapú adatbázisba. Ez a metódus jól kihasználható, az adatoknak elemzésével előre lehet látni például, hogy hol milyen karbantartást kell elvégezni. A felhőben ugyanis a mesterséges intelligenciák segítségével, előre becsülhetőek az eszközök élettartamai, karbantartási szükségletei.
A B+N szakembere kitért arra, hogy egy üzemeltető számára az egyik legfontosabbak a megfelelő adatok szerzése, melyek lehetnek dinamikusak és a statikusak. A felhő alapú rendszer a dinamikus adatokat biztosíthatja, a statikus adatok pedig az épületek tervezése és kivitelezése során születnek.
Szij Csaba előadásában a munkaerőhiány témáját is érintette, a B+N szakembere elmondta, hogy a gépek segítséget jelentenek, és nem elveszik a munkát az emberek elől. Véleménye szerint a robot- és információ-technológia olyan robbanás előtt áll, amelyre példát csak a tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben látunk. Személyes példán mutatta be a fejlődés folyamatát: HR-eseik néhány éve már megkongatták a vészharangot a munkaerőhiánnyal kapcsolatban. De 4 évvel ezelőtt még csak kezdetleges takarítórobotok voltak, ezért 2 évvel ezelőtt takarítórobot fejlesztésbe vágtak bele. Ennek sikerén felbuzdulva a fejlesztést tovább folytatta a B+N, a következő robottípus éles tesztelése hamarosan elkezdődik, és év végén remélhetőleg a sorozatgyártása is elkezdődhet. Ezek a robotok már tényleg önállóan dolgoznak, ha több eszköz működik egymás mellett, egymással kommunikálni is képesek lesznek.
A távfűtés a jövő?
Dr. Mitnyan György, a Főtáv vezérigazgatója a távhő szerepéről beszélt az élhetőbb Budapest megteremtésében. Az előadásban szó volt arról, hogy a távfűtés mellett a hűtéssel és napenergia-szolgáltatással is komolyan foglalkozik majd a cég a jövőben. A távhő iránt növekszik az érdeklődés, az újonnan csatlakozók energiaigénye 2017-ben, és várhatóan 2018-ben is meghaladja majd a 30 MW energiamennyiséget. Több lakópark, irodaház, és egyéb nagy fejlesztés is a távhőt választotta az elmúlt időben. A Főtáv jelentős fejlesztéseket valósít meg Budapesten. A Gellérthegytől a Városház utcáig egy új gerincvezeték épül, mely októberre meg is érkezik a Városház utcához, és a „Kéménymentes Belváros” megteremtését támogatja. 2020-22-re pedig megépülhet a HUHA II., mely a megújuló energia részesedésének növekedését célozza.
Mi az az Állami Középület Kataszter?
Az állami épületek nyilvántartásának, helyiséggazdálkodásának, valamint az állami épületfelmérési és -modellezési módszertanok egységesítésének céljából jön létre a Lechner Tudásközpontban kialakítandó Állami Középület Kataszter. Deák Márton, az ÁKÉK projektvezetője elődadásában kitért arra, hogy jelenleg még az sem teljesen tisztázott, hogy mi számít középületnek Magyarországon. Az állami épület-nyilvántartással a cél a költséghatékony állami helyiséggazdálkodás megalapozása, és az állami célú épületfelmérések támogatása. Az ÁKÉK eredményeként létrejön egy 3D épületmodell tár egy helyiséggazdálkodás modullal , ami egy létesítménygazdálkodási szoftverlightként is felfogható. A projekt részeként épületfelmérést végeznek, és módszertani leírásokat is készítenek.
Forrás: portfolio.hu