A hivatásos takarítókat foglalkoztató cégeket is sújtó munkaerőhiányt nagyban befolyásolja a szakmát övező társadalmi megítélés is. Ennek megváltoztatása érdekében, hazánk legnagyobb takarítással is foglalkozó létesítményüzemeltető vállalata, a B+N Referencia Zrt. társadalmi érzékenyítő kampányt indított – tudtuk meg Kis-Szölgyémi Ferenctől.
– Tavaly óta terveztük, hogy elindítunk egy társadalmi érzékenyítő kampányt, ami arra világít rá, hogy a takarítók a munkájukat szinte láthatatlanul végzik, holott a társadalmunk működéséhez elengedhetetlen, amit tesznek – mondja Kis-Szölgyémi Ferenc a vállalat vezérigazgatója. – Hosszú hónapokig folytak az előkészületek, és mire készen lettünk, hazánkat is elérte a COVID-19 fertőzés. De ha valamikor, akkor ma többszörösen igaz, hogy a megbecsülés a Magyarországon dolgozó hivatásos takarítóknak is jár.
Szeretnénk, ha ezt a több mint 45.000 „láthatatlan” embert észrevenné a társadalom, hiszen a foglalkoztatottak közel 1%-át teszik ki, és jelen vannak minden munkahelyen, középületben vagy közterületen. Mi 4.100 takarítót foglalkoztatunk, akik ma is helyt állnak a közlekedési eszközök, kórházak, és a rengeteg irodaház takarításával. A társadalom többsége a tisztaságot természetesnek veszi, de az ezt megteremtő embereket nem becsüli meg. A „Vedd észre” kampányunkkal azt szeretnénk megmutatni, hogy másképp is lehet.
Megszokott rend, elvárt szolgáltatás?
A professzionálisan végzett takarítás is szakma, igényel képzést, szakismeretet. Különböző tisztítási technológiák léteznek, sok helyen már bonyolult és drága takarítógépekkel, sőt robotokkal kell dolgozni. A hiányos vegyszerismeret komoly egészségügyi problémákat vagy balesetveszélyt okozhat.
Nem beszélve arról, hogy a megbízók üzletmenete szempontjából a cégről az ügyfeleikben kialakult pozitív imázst, vagy a jó dolgozói közérzetet is alapvetően befolyásolja a tisztaság, a rendezett cégkörnyezet. – A megrendelők azt sem számolják ki, hogy a takarító cég, akit a feladattal megbíznak, vajon képes-e a megbízási díjból legalább a minimálbért kifizetni a dolgozóknak – magyarázza Kis-Szölgyémi Ferenc. – Ha nem, akkor amellett, hogy bújtatottan támogatják a szürke vagy fekete gazdaságot, kockázatot is vállalnak. Sokan ugyanis nem gondolnak bele, hogy ez a munkakör erősen bizalmi, hiszen a lakásunkba sem engedünk be takarítót ellenőrizetlenül. Fontos az olyan baráti vagy ismerősi ajánlás, amely garanciát ad a takarító megbízhatóságáról, munkájának minőségéről és arról, hogy az illető nyomon követhető.
Vedd észre kampány: annyira megszoktuk a körülöttünk levő rendet és tisztaságot, hogy azt egyszerűen adottságnak tekintjük
Fentiek miatt is meglepő, hogy a KSH legutóbbi felmérése alapján, ahol 173 foglalkozást vizsgáltak meg, hogy mekkora a presztízsük 5 szempontot figyelembe véve: mennyit lehet keresni, mekkora hatalom, befolyás jár vele, mennyit kell tanulni érte, mennyire hasznos a társadalom számára, az adott foglalkozás mennyire vonzó manapság. A válaszadók szubjektív megítélése szerint a legalacsonyabb presztízsű tíz foglalkozásba került a takarító. A 163. lett és csak az utcaseprőt, a szemétszállítót, a szórólaposztót vagy a segédmunkást előzi meg. Hiszünk abban, hogy a takarítás és a takarítók ennél sokkal többet érdemelnek. Ők teszik kényelmessé, komfortossá a mindennapjainkat. Képzeljék csak el, milyen lenne a világunk nélkülük?
Mit szólnánk, ha reggel az irodában vagy épp a közös konyhában az fogadna, amit este ott hagytunk? – veti fel Kókai Erika, a B+N marketing igazgatója. – Annyira megszoktuk a körülöttünk levő rendet és tisztaságot, hogy azt egyszerűen adottságnak tekintjük, de nem vesszük észre azt, aki ezt megteremtette. Azt gondoljuk, hogy az emberek hozzáállása csak azért közönyös, mert soha senki nem hívta fel a figyelmet arra, hogy értékeljük azt a munkát, amit a takarítók értünk végeznek. Felelősségünk tenni ennek a foglalkozásnak a megbecsüléséért, hiszen, ha ez így marad, hamarosan nem lesz, aki kitakarítja az országot.
Forrás: piacesprofit.hu