Kis-Szölgyémi Ferenc: Olyan ugrás következhet be az intézményekben a takarítás minősége terén, mint amikor a vonalas telefonról átálltunk a mobiltelefonra

Új világ jön a takarítás, tisztaság és intézményi fertőtlenítés területén a magyarországi állami kórházakban – ígéri a tavaly decemberben kiírt, 300 milliárd forintos keretösszegű tender nyertese, a B+N Zrt. A társaság ügyvezetőjét a koronavírus-járvány tanulságairól, a tender lebonyolítását követő gyakorlati következményekről kérdeztük. Kis-Szölgyémi Ferenc arról is beszélt, hogy ez egy keretmegállapodás, a kórházaknak van lehetőségük saját maguk megszervezni a takarítási szolgáltatást, nem muszáj lehívniuk ezt a központi lehetőséget. Abban viszont változás jön, hogy új, egységes és magasabb szintű standardeknek kell megfelelni a higiénia területén. Ezzel pedig szerinte mindenki nyerni fog – írta a portfolio.hu.

Azzal, hogy 2020-ban megváltozott a beszerzések struktúrája a közfinanszírozott kórházak esetében, vagyis azokat központi tendereken (a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon) keresztül lehet csak megvalósítani, új eszköz került az egészségügy irányítóinak a kezébe. Ennek fontos állomása a tavaly decemberben kiírt 300 milliárd forint keretösszegű tender, melynek keretében a KEF 107 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény 372 telephelyére vonatkozóan várt ajánlatokat teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatásokra. A központosított projekt jelentősége nemcsak abból fakad, hogy gigantikus méretű (hiszen potenciálisan – ha minden érintett intézmény lehívná a lehetőséget, akkor – 3,6 millió négyzetméter érintett felületről beszélünk), hanem abból is, hogy megvalósulása esetén egységes minőség jelenhet meg a tisztaság és fertőtlenítés tekintetében az állami kórházakban. Ennek fontosságát pedig az támasztja alá, hogy – a koronavírus-járvány előtti időszakban – is rendszeresek voltak a kórházi fertőzések.

Új világ, egységes minőség a higiéniában

Ezt a komoly méretű és jelentőségű tendert nyerte el a B+N Zrt. A társaság vezérigazgatója, Kis-Szölgyémi Ferenc megkeresésünkre kifejtette, hogy ez egy keretszerződés, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kórházak lehívhatják ezt a tevékenységet, de nem kötelező nekik. Vagyis az intézményeknek továbbra is van választási lehetőségük: saját dolgozókat alkalmaznak a takarítás és higiéniás tevékenység ellátására, vagy külső vállalkozással szerződik. A tender lebonyolítása után azonban bekövetkezett egy lényeges változás: mostantól már az intézmény nem szabhatja saját magára a tevékenység műszaki tartalmát, az állam, a központi beszerzőn keresztül ugyanis megszabta az egységes kritériumokat.

„Magyarországon ma 107 fajta kórházban 107 fajta higiéniai rend van, ami nagyon rossz. Ez a betegeknek és a bent dolgozóknak is rossz, viszont az új rendszer ebben hoz változást” – hangsúlyozta a cég vezére. Ezzel nem azt állítja, hogy amelyik intézmény saját maga szervezi meg a takarítási tevékenységet, az rosszul fogja csinálni, hanem azt mondja, hogy az egyes intézményekben elvégzett szolgáltatás minősége különböző lesz.

Arra a felvetésünkre, hogy szakmailag mi indokolja a takarítási és higiéniás tevékenységek kiszervezését, a Kis-Szölgyémi Ferenc, a társaság vezérigazgatója azt válaszolta, hogy egy külsős vállalkozó partnernél, amelynek a fő profilja ez, feltehetően nagyobb tapasztalat áll rendelkezésre. Nem kell részletezni, hogy az egészségügyi intézmények miért speciális helyek Magyarországon: életmentés, gyógyítás folyik, emberéletekről döntenek 0-24-ben. Ennek megfelelően azok higiéniájának biztosításakor is vannak egyedi szempontok. A tendert elnyerő cégnél azt vallják, hogy a náluk dolgozók már-már szakmunkát végeznek és az ő irányításuk, munkájuk felügyelete is egy szakma. (A cég dolgozói létszáma egyébként jelenleg 6000 fő körül van, akikkel több mint 6 millió négyzetméteren, 3000 telephelyen látnak el FM üzemeltetői, takarítási, FM tevékenységet.) A társaság vezére azt is megjegyezte: ma a 107 állami kórházban európai viszonylatban is magas arányt képvisel a kisegítő személyzet, az orvosi és ápolói munkát végzők mellett. Ez pedig hatékonyságbeli kérdéseket is felvet.

Az is rendkívül fontos szempont, hogy a kórházi higiénia esetében folyamatosan tartani kell a standardeket. Ellenkező esetben az egészségügyi intézmények plusz kockázatot futnának és felmerülne a fertőzésveszély kialakulása.

„A nem betartott takarítási folyamatok és nem számonkért minőség rontja el a kórházi higiéniás folyamatokat” – hangsúlyozta a társaság első embere, aki szerint a mostani tenderrel ez is megváltozik. Visszamérhető lesz ugyanis a teljesítmény, a minőség és minden intézményben ugyanazoknak az elvárásoknak kell megfelelnie a szolgáltatónak.

A koronavírus-járvány után felértékelődik ugyanis az az igény, hogy a kórházakban rend legyen a higiénia tekintetében is. A cég vezére azt is elárulta érdeklődésünkre, hogy a vírus kirobbanásakor 460 kollégájuk dolgozott a kórházakban, ma is ennyien dolgoznak Covid-fertőzéssel érintett osztályon. Közülük heten lettek csak betegek és mind a heten meggyógyultak.

„Ennek az az oka és ez egy pozitív üzenet minden ember számára, hogy aki megfelelően védekezik a cseppfertőzéssel terjedő koronavírus ellen, betartja a higiéniás szabályokat, azok el tudják kerülni a fertőzést” – fogalmazott Kis-Szölgyémi Ferenc.

Kis-Szölgyémi Ferenc: Almát almával

A takarítási tevékenység műszaki tartalma a tender következtében más lesz mostantól, azonban felmerülhet a kérdés, hogy ez hogyan viszonyul a kiszervezett szolgáltatás költségeihez, mi indokolja ezt az elsőre hatalmasnak tűnő, 300 milliárd forintos összeget. Kis-Szölgyémi Ferenc ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy a tendert 3+1 évre írták ki és egy keretmegállapodást tesz lehetővé (lehívja vagy sem a kórház). Ezzel azt feltételezik a cégnél, hogy évente átlagosan 70-73 milliárd forintból lehet megvalósítani ezt a tevékenységet, amennyiben a külső szolgáltatási tevékenységet mind a 107 érintett intézmény lehívja. Emlékeztetett arra is, hogy az új rendszer nem egyszerre fog életbe lépni a 107 intézményben, ugyanis a kórházaknak jelenleg is van jellemzően egy szerződésük egy szolgáltatócéggel ennek a tevékenységnek az elvégzésére. A B+N Zrt. egyébként szintén jelen volt és jelen van már most is ezen a piacon: több jelentős egészségügyi intézményben (Uzsoki Kórház, a Nyírő Gyula Kórház, Honvédkórház, Dél Pesti Centrumkórház, Kútvölgyi Kórház, Kiskunhalasi Semmelweis Kórház) évek óta végzi az általános betegellátási területek, a speciális fertőzési kockázatú területek és a kiemelt fertőzési kockázatú területek takarítását és fertőtlenítését.

Arra a felvetésünkre, hogy az új megoldás mennyivel drágítja meg a takarítási tevékenységet, a vezérigazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy almát almával kell összehasonlítani. Az új rendszernek és a sokkal magasabb műszaki tartalomnak köszönhetően ugyanis

HATALMAS LÉPTÉKŰ VÁLTOZÁSOK VALÓSULNAK MEG A KÓRHÁZAKBAN A HIGIÉNIA MINŐSÉGE TEKINTETÉBEN

„Olyan ugrás következhet be az intézményekben a takarítás minősége terén, mint amikor a vonalas telefonról átálltunk a mobiltelefonra” – érzékeltette az ügy jelentőségét a vezérigazgató, aki hozzátette: teljesen más képességei alakulnak ki a kórházaknak.

Egy példát is felhozott arra, hogy nem mindegy, hogy mit mivel hasonlítunk össze, amikor a szolgáltatás tartalmát nézzük. Eddig például meg volt határozva, hogy egy osztályon egy takarító legyen. Az új módszer keretében azt is megszabják, hogy milyen higiéniás besorolású osztályon egy takarító mekkora területet láthat el. Például egy intenzív osztályon csak 500 négyzetmétert takaríthat, egy közepes besorolású osztályon 700 négyzetmétert és egy általános besorolású helyszínen 900 négyzetmétert. Szemléltetésképp megjegyezte: ugyanez az arányszám az irodapiacon 1500 négyzetméter. Hasonlóképp újfajta standardeknek kell megfelelni mostantól a fertőtlenítők esetében is.

Szintén új elemként jelenik meg, hogy az ún. záró fertőtlenítéshez 0-24 órában jelen kell lennie az intézmények bizonyos osztályain két (megfelelő tudással és eszközzel bíró) takarító személynek. Erre a típusú fertőtlenítésre akkor szokott sor kerülni, amikor – koronavírus-helyzettől függetlenül – például egy sürgősségi osztályon megjelenik egy fertőzött személy. Korábban erre a fertőtlenítésre akár órákat is kellett várni, mert nem volt kapacitása az intézménynek.

Új robotokkal találkozhatunk a kórházakban

A nagy egybefüggő felületek tisztításánál közel vagyunk ahhoz, hogy itt elterjedjenek a robotok – árulta el a vezérigazgató. Minden kórházba, ahová megyünk, robotot fogunk vinni – érzékeltette. A robotokra nemcsak a munkaerő kiváltásához van szükség, hanem a cég tervei szerint abban is fontos szerepet fognak betölteni, hogy információkat és adatokat gyűjtenek passzív módon a fertőzésekről, amivel a szolgáltatás minőségéről állítanak majd ki bizonyítványt és értékelést.
Példaként említette a szennyvízből kinyerhető fertőzési adatokat. Mért adatokra alapozva szeretnénk dolgozni az egészségügyi intézményekben is – hangoztatta. A társaságnak egyébként egy saját, 15 főből álló kutató-fejlesztő csapata van, ami jelenleg a robotok megalkotására és működtetésére fókuszál.

Az előnyöket mindenki meg fogja érezni – hangsúlyozta Kis-Szölgyémi Ferenc

A cég első embere azt is szóba hozta, hogy milyen előnyökkel jár az új megoldás az egészségügyi ellátásban résztvevő szereplők (így az ellátást szervező állam, az igénybevevő beteg és a betegellátást végző szakszemélyzet) számára. Szerinte az államnak több okból is érdemes ebbe invesztálni: