Egy friss reprezentatív kutatás azt vizsgálta, hogy miként viszonyul a magyar lakosság az otthoni takarításhoz, mennyire vesszük komolyan az egyszerű hétköznapokban is fontos írott és íratlan higiéniai szabályokat.
A magyar lakosság 59 százaléka gondolja úgy, hogy nagyon, de legalábbis alapvetően tiszta az otthona, 80 százalék pedig úgy véli, tudja miként kell takarítani, és közel felük szerint ez nem is igényel különösebb tudást, egyszerűen csak csinálni kell, ahogy látták, tanulták – derül ki az egyik hazai higiéniai szolgáltató, a B+N Referencia Zrt. országos reprezentatív kutatásából.
Hogyan takarít a magyar?
A takarítás rendszerességében jelentős különbségre világítottak rá az eredmények. A válaszadók kétharmada saját bevallása szerint legalább hetente kitakarítja az otthonát, ezen belül pedig 30 százalék azoknak az aránya, akik minden egyes nap tesznek valamit a tisztaságért. A túlnyomó többség azonban heti 1-2 alkalommal takarít odahaza. Aggodalomra adhat viszont okot, hogy minden hetedik ember csak maximum havonta „nyúl a gumikesztyűhöz”. Bár vannak feladatok, amiket hetente vagy akár ritkábban – mint például az ablakpucolás – éppen elég elvégezni, a szakértők szerint mégis fontos volna, hogy egyes feladatok a napi rutin részévé váljanak, éppen úgy, mint a hazaérkezés utáni kézmosás. Jó példa erre a konyhapult fertőtlenítőszeres letörlése, melyet a főzés megkezdése előtt és a zöldség, illetve hús előkészítése után is fontos lenne elvégezni, mégis ezt csak a magyarok kevesebb, mint fele teszi meg. Az élelmiszerek okozta megbetegedések elkerülésé érdekében bizony be kell tartani a konyhai higiénia többi alapvető szabályát is, mint például az ételkészítés előtti kézmosást, de a mosogatószivacs gyakori cseréje is elengedhetetlen a biztonságunk megőrzése érdekében.
„A takarításnak vannak módszerei, amelyek talán nem mindenkinek egyértelműek, de segítenek abban, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tegyünk rendbe otthonunkat. Az egyik legfontosabb, hogy elkerüljük azt, hogy a szennyeződés visszakerüljön oda, ahonnan korábban már eltávolítottuk. A takarításnál minden esetben föntről lefelé, illetve belülről kifelé, a tisztábbtól a szennyezettebb felé haladjunk a helyiségekben, mert ezzel kihasználjuk a gravitációs erő segítségét, illetve így véletlenül sem szennyezünk össze olyan helyet, ahol már feltakarítottunk” – tanácsolja Nagy Zsuzsanna, a B+N Referencia Zrt. higiénés szakmai igazgatója.
Gócpontok az otthonunkban
Bár a szakértő szerint nem szükséges mindent folyamatos jelleggel fertőtleníteni, mégis akadnak olyan területek, amelyekre érdemes külön figyelmet fordítanunk a lakásunkban is esetlegesen előforduló fertőző kórokozók megfékezése érdekében. Ilyenek a kilincsek és kapcsolók, amelyeket a felmérés eredményei alapján mindössze az emberek negyede szokta hetente letörölgetni, de például a bejárati ajtó kilincsét minden ötödik ember vagy soha, vagy legutoljára a beköltözésekor tisztította meg.
Ezekhez a felületekhez sok esetben koszos kézzel érünk, így nagyon gyorsan tovább lehet vinni innen a baktériumokat. Emellett a szemetesre is oda kellene figyelünk, mert rengeteg fertőzés melegágya lehet. A kutatásból kiderült, hogy tízből mindössze három ember szokta kifertőtleníteni a szemetesét, ami igencsak riasztó adat. Épp úgy, mint az a 20 százalék, aki a WC-ben csak az ülőkét és kagyló szélét tisztítja le, vagy azt sem. Pedig a vizesblokk nagyon komoly gócpontnak számít, így a toalett rendes és teljeskörű fertőtlenítése elengedhetetlen az otthonunkban a szakértő szerint.
Nem csak az ünnepek, a téli járványok időszaka is elérkezett
A téli szezonban sajnos mindig megnövekszik a fertőzések száma, ezért fontos odafigyelnünk a higiéniára, hogy magunkat és szeretteinket is biztonságban tudjuk. A járványok kapcsán sokan megyünk rendelőkbe és kórházakba, így érdemes arra is fókuszt helyeznünk, hogy ezek a látogatások ne eredményezzék a kórokozók további terjedését. Tudni érdemes, hogy a legkörültekintőbb takarítás mellett is fellelhetőek fertőző vírusok, baktériumok az ilyen intézményekben. Így jó, hogy ha figyelünk arra, hogy mind befelé, mint kifelé fertőtlenítsük le a kezünket, és akár maszkot is vegyünk fel. Emellett, például egy beteglátogatás alatt igyekezzünk minél kevesebb dologhoz hozzáérni, mert a mobiltelefonunk, pénztárcánk vagy akár az arcunk is hordozója lehet a kórokozóknak, így ezeket is érdemes alaposan megtisztítani utólag, mielőtt mással érintkeznénk. Amennyiben pedig mi magunk is úgy érezzük, hogy bujkál bennünk valami, akkor kerüljünk a kontaktus családtagjainkkal és barátainkkal, a kórházban és azon kívül is. Többet ér egy kedves telefon- vagy videóhívás, mint esetlegesen továbbadni a bennünk lévő kórt azoknak, akiket szeretünk.
„A higiénia kiemelten fontos a mindennapokban, de még annál is jobban az ünnepi időszakban. Éppen ezért érdemes elsajátítani azokat az átlagember számára talán kevésbé ismert technikákat és trükköket, amelyet a takarítók alkalmaznak a munkájuk során. Bár sokan azt hisszük tudunk takarítani, de ez a szakma is folyamatosan fejlődik. A profik szemléletmódjának megismerésével és az általuk alkalmazott és már bizonyított módszerek használatával mi is hatékonyabbá tudunk válni az otthonunk körülötti teendők elvégzésekor és még tisztábbá, higiénikusabbá tudjuk tenni a közvetlen környezetünket” – összegezte Nagy Zsuzsanna.
A kutatásról
A kutatás a Kelet-Közép-Európában vezető, létesítményüzemeltetéssel foglalkozó B+N Referencia Zrt. megbízásából készült. Az országosan reprezentatív felmérésben közel ezerháromszáz 16 és 59 év közötti személyt kérdeztek meg. A kutatásnak fontos célja volt az is, hogy ráirányítsa a figyelmet a takarítói munka jelentőségére, arra, hogy ez a terület is komoly szaktudást igényel.