Az épületüzemeltetés régebbi szakma, mint azt sokan gondolnánk. Különböző formákban, de az FM szakemberek már régóta tevékenykednek. Munkájuk jelentőségét legjobban a régi, akár több száz éves, mégis teljes pompájukban fennmaradt, ma is üzemelő épületek igazolják.
Évszázadokkal, évtizedekkel ezelőtt még nem facility managereknek hívták őket, de szinte minden történelmi korszaknak megvoltak a maga létesítménygazdálkodási szakemberei. Gondoljunk csak a várnagyokra, a birtokigazgatókra vagy a gondnokokra. Minden korban elvárás volt feléjük a kellő szakszerűség, a műszaki és gyakorlati rátermettség csak úgy, mint a stratégiai gondolkodás, a hosszú távú tervezés és természetesen a rendszeres beszámolók. Mindennek köszönhetően megbízójuk részéről mindig is különös bizalmi státuszt élvezhettek.
Mi változott és mi maradt állandó az idők során?
A létesítményüzemeltetés különböző területeit a szakemberek idővel elkezdték együttesen szemlélni, és felismerték ezek egymásra hatását, ami kulcsfontosságú volt a hatékonyságnövelés szempontjából. Az egyre optimálisabb működést a folyamatosan fejlődő technika is támogatta, támogatja.
Az azonban a kezdetek óta állandó igény, hogy a létesítmények fenntartásával kapcsolatos teendők hozzáértő kezekben legyenek! Ennek köszönhetően Budapesten is számos impozáns épület maradt fenn, amelyek rámutatnak az FM szakma fontosságára!
Kihívások a régi épületek fenntartásában
A több évszázados létesítmények állagmegóvása érdekében bizonyos időközönként elengedhetetlen a korszerűsítés és felújítás. Ez azonban sokszor komoly kihívás elé állíthatja a szakembereket. A régi épületek tervdokumentációi ugyanis gyakran változhattak, és ritkán áll rendelkezésre minden szükséges információ.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fennmaradt feljegyzések sok esetben csak részlegesen alkalmazhatók a helyreállítás szerteágazó munkálatai során. Műemlék vagy műemlék jellegű, illetve műemlékvédelem alatt álló épületek esetében pedig még körülményesebb lehet mind az esetleges átalakítás, mind az üzemeltetés. Éppen ezek miatt elengedhetetlen, hogy mindig jelen legyen egy hozzáértő szakember az épületek életében, mindennapjaiban. Vele éljen, lüktessen.
New York-palota, jócskán 100 év felett
A Hauszmann Alajos nevéhez fűződő eklektikus stílusú palota 1894-ben épült. Sokáig a Pallas Lap- és Könyvkiadó székházául szolgált, ám a rendszerváltást követően egy évtizeden keresztül nem tudta értékesíteni az állam. A gazdátlanság nyomot is hagyott a létesítményen, láthatóvá téve, mekkora jelentősége van a megfelelő gondozásnak.
Az olasz Boscolo csoport 2001-ben vásárolta meg és 2006-ban luxusszállodaként nyitotta újra a Palotát, földszintjén pedig kialakította az épület fénykorát idéző New York kávéházat.
A létesítmény újbóli felvirágoztatását 2007-ben az Europa Nostra medállal is kitüntették.
Madách Színház, több mint 110 éve
A budapesti Erzsébet körúton tovább haladva még egy említésre méltó épületbe botlunk, a Madách Színházéba. A 31. szám alatt, Gaál Bertalan építész tervei alapján, 1908 őszén épült fel a színház, amely kezdetben a Royal Orfeum nevet viselte, és az akkor legmodernebb színháztechnikai berendezésekkel büszkélkedhetett. Az ezt követő évtizedek során számos átépítési munkálat zajlott itt, részben a kialakítással kapcsolatos változó igények miatt, részben pedig azért, mert a rohamosan fejlődő színpadtechnikai, műszaki és művészi követelményeknek már nem tudott megfelelni a létesítmény.
Az üzemeltetőknek mindig is szép szakmai kihívást jelentett, hogy az általános karbantartási feladatokat összehangolják az épület speciális, színházi funkcióival.
Számos olyan egyedi berendezés található itt, mint például mobil személyemelők, gépi díszlethúzók vagy a LED feliratozó fal.
Szépművészeti Múzeum, több mint 110 éve
A nemrég újranyitott (a pandémiás időszakot nem számítva) Szépművészeti Múzeum szintén érdekes példa létesítménygazdálkodási szempontból (is), hiszen a műalkotások megóvása és tárolása számtalan különleges követelményt támaszt az üzemeltetőkkel szemben.
Az épületet a 19. század második felének eklektikus, historizáló stílusában tervezte Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc. Az elhatározás már 1896-ban megszületett, ám az épületegyüttes csak 1900 és 1906 között valósulhatott meg.
A második világháború alatt súlyos károkat szenvedett a Múzeum, az emeleti lépcsőfeljáratot bombatalálat érte, az üvegtető teljesen megsemmisült. Innentől számos helyreállításra volt szükség, 2015-től pedig 3 és fél évre be is zárta kapuit az intézmény egy nagyobb volumenű átalakítás kedvéért. Ennek során új kiállítótereket, éttermet alakítottak ki, felújították a tetőszerkezetet, korszerűsítették a fűtésrendszert, klimatizálták a termek egy részét és modernebb raktárhelyiségeket is létrehoztak.
A felújítást Europa Nostra-díjjal is elismerték.
Wenckheim-palota, több mint 130 éve
Az 1886 és 1889 között felhúzott palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette családja számára, pesti tartózkodásainak idejére. Halála után, 1927-ben a főváros vásárolta meg, és egy nagyobb átalakítást követően, 1931-ben nyitották meg a nagyközönség számára, mint Fővárosi Könyvtár.
1998-ban megszavazták az épület további bővítését és újbóli rekonstrukcióját, mely 2001-ben Hegedűs Péter építész tervei alapján készült el. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak szintén számos speciális igénye van a létesítményüzemeltetés szempontjából, hiszen a könyvek tárolása, gyors mozgatása, különleges darabok őrzése és megóvása odafigyelést kíván.
A műemléki palotarész és a teljes könyvtár védelméhez a mai napig megfelelő képzettséggel rendelkező biztonsági szolgálat szükséges.
Fővárosi Állat- és Növénykert, több mint 100 éve
A budapesti állatkert épületei is mesélnek arról, milyen jelentőséggel bír a megfelelő üzemeltetés, vagy annak a hiánya.
A Fővárosi Állat- és Növénykert mai épületeinek nagy része 1909 és 1912 között épült, és Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevéhez köthető. Bár a létesítmény szerencsésen, különösebb rongálódások nélkül átvészelte a második világháborút, az évszázad végére mégis olyan állapotba került, mintha egy harmadikat is megélt volna. Állapota annyira leromlott, hogy szinte életveszélyessé vált. A hiányzó vakolat, a bevakolt falfestmények és a sérült díszítőkerámiák mind indokolták egy teljes körű felújítás szükségességét.
1997-ben kezdődtek meg a munkálatok Kugler Katalin tervei alapján, a belső terek rekonstrukciója pedig Anthony Gall elképzelései szerint valósult meg.
A felújítás során állatvédelmi és műemlékvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe kellett venni, amelyek a későbbi üzemeltetés kapcsán is fontossá váltak.
2000-ben ez a projekt is elnyerte az Europa Nostra-díjat.
Rudas Gyógyfürdő, több mint 700 éve
A Rudas Gyógyfürdő története egészen 1292-ig nyúlik vissza, és az évszázadok során számtalan felújításon, újjáépítésen esett át. A fürdő jelenlegi épületének alapja a második világháború utáni átépítés eredménye, amely azóta több átalakítást is megélt. Az azonban elmondható, hogy a létesítményt minden korban kiemelten kezelték, ezért élvezhetjük ma is teljes pompájában.
Ma már wellness részleggel, még több medencével és szaunákkal is kiegészült a korábbi épület. Az üzemeltetéssel kapcsolatos teendők sokrétűek, és hozzáértő csapat közreműködését kívánják meg.
A szakértelem tehát minden korban alapvető elvárás volt a létesítményüzemeltetőkkel kapcsolatban, akik amellett, hogy napi szinten fontos feladatokat látnak el, az értékmegőrzésben is jelentős szerepet játszanak.
A cikkben is bemutatott több mint 100 évet megélt fővárosi épületek is igazolják, mennyire fontos és szép szakma az épületüzemeltetés. Mert ha jól végezzük munkánkat, azt mindenki látja, de ha nem, akkor – ahogy annak idején Ráday Mihály mondta – Unokáink sem fogják látni.