Február 26-án Létesítményüzemeltetési szakmai napot rendezett a budapesti MOL Campus épületében a B+N Csoport, ahol a 21. századi facility management legfontosabb kihívásai és innovációs irányai kerültek terítékre. A rendezvény középpontjában a technológiai fejlődés, az automatizáció és a fenntarthatóság állt.
Az eseményen a B+N Csoport szakértői mutatták be, milyen komplex feladatokkal kell ma szembenéznie egy létesítményüzemeltetéssel foglalkozó vállalatnak. A szakmai nap egyik hangsúlyos témája a legmodernebb technológiák gyakorlati alkalmazása volt, ugyanakkor a jól képzett munkavállalók bevonzását és megtartását szintúgy kiemelt fontosságúnak ítélték a felszólalók.
„Amikor évekkel ezelőtt, az első munkanapomon besétáltam ehhez a céghez, kis túlzással elég volt, ha a takarítók tudták, hogy melyik végén fogják meg a felmosófát. Azóta azonban rengeteg minden változott: a technológia fejlődése és az ügyfelek elvárásainak változása bennünket is fejlődésre késztetett” – mondta el köszöntőjében Kaczkó Tamás ügyvezető. Azóta a cég az ország egyik legnagyobb munkáltatójává a régió legnagyobb létesítményüzemeltetőjévé vált, ez pedig korábban elképzelhetetlen mennyiségű feladat elé állította az itt dolgozókat. Hozzátette: a szakmai nap egyik fontos célja, hogy ezt a tudást megoszthassák egymással a különböző divíziók, megismerve többek között a kutatási és fejlesztési csapat munkáját, illetve a vállalat szolgáltatási palettájának egyre bővülő kínálatát.
A fenntarthatóság, digitalizáció és az AI már Magyarországon is a mindennapok részét képezi
Dedicsné Gáspár Krisztina FM igazgató szerint a gyorsan változó gazdasági és technológiai környezet, az energiahatékonysági elvárások, a munkaerőhiány, valamint az ügyféligények folyamatos átalakulása egyaránt alkalmazkodásra és innovációra kényszerítik a szektort. Mint mondta, a fenntarthatóság, digitalizáció és az AI már Magyarországon is a mindennapok részét képezi, a következő években pedig az innováció még hangsúlyosabb szerepet tölt majd be a szektorban.
Domjánné Berta Krisztina SOFT FM Igazgató-helyettes a takarítás evolúcióját vázolta fel a hallgatóságnak. Emlékeztetett: a hagyományos takarítás korszakában a tisztaság mellett „szagos” eredményre törekedtek, amelyet a klór- és foszfáttartalmú vegyszerek biztosítottak, a környezeti hatásokat figyelmen kívül hagyva. Paradigmaváltás a 80-as évektől kezdődött, a fokozatos gépesítéssel és a minőségbiztosítási rendszerek kiépülésével. A környezetbarát tisztítószerek felhasználásával pedig fenntarthatóbbá és zöldebbé vált az ágazat, amelyet a fogyasztói elvárások mellett a klímaváltozás is indokolttá tett.
Szij Csaba vezető tanácsadó (Chief Advisory Officer) hangsúlyozta: a globális FM piac 30 százalékos bővülése várható 2030-ig, a szektornak pedig a munkaerőhiány mellett a növekvő költségek, illetve a fenntarthatóság kapcsán kitűzött célok teljesítése is komoly kihívást jelent majd. Hangsúlyozta: a technológiai fejlődés, illetve az ai-alapú okoseszközök integrálása számos feladatot átvehet, a jól képzett szakemberek ugyanakkor továbbra is elengedhetetlenek az FM-szektor működésében.
A munkaerő bevonzásának és képzésének fontosságáról Papp Szilva, a B+N Magyarország Kft. HR képzés-fejlesztési vezetője beszélt. Mint mondta, a tehetségek támogatására már a szakközépiskolákban és egyetemeken kiemelt figyelmet kell fordítani, melynek szellemében például ösztöndíjprogram keretein belül együttműködést írt alá a vállalat az Óbudai Egyetemmel. A halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalókat pedig az Apponyi Franciska Jövőműhely Programmal karöltve támogatja a cég, melynek keretein belül már 10 nehéz sorsú fiatal tudott elhelyezkedni. Kerényi Zsolt higiéniai szakmai vezető is megerősítette: a kor kihívásainak is meg kell felelni képzési, oktatási modulokkal, az elsajátított tudást pedig többlépcsős felmérésekkel lehet ellenőrizni.
ROBIN takarítórobotok, robotkutyák, ablak- és homlokzattisztító drónok – és érkezik a mosdók takarítására kialakított robotok tesztelése
Az eseményen Zakariás Boldizsár technológiai igazgató elmondta: az legmodernebb innovációkat implementálni kell a mindennapi működésbe, ennek kapcsán a B+N fontos lépéseket tett: a cégcsoport a világ 8. legnagyobb takarítórobot-flottáját üzemelteti a 2025-ös független nemzetközi felmérések (FieldBots Radar) alapján. Több mint 170 robot áll rendelkezésre, nagy részük kint dolgozik az ügyfeleknél, ezekkel évi 5 millió négyzetmétert takarítanak. A cégcsoport zászlóshajójának számító, ROBIN takarítórobotokon túl ablak- és homlokzattisztító drónok, illetve őrző-védő tevékenységek ellátására alkalmas gépek is szolgálatot teljesítenek a cégcsoportnál, de áprilistól egy speciális, mosdók takarítására kialakított robot tesztelése is megkezdődik.
A vállalat ugyanolyan őrző-védő tevékenységeket végző robotkutyákat, drónokat alkalmaz, amelyek a rendőrség és honvédség kötelékein belül is szolgálatot teljesítenek. Hajdu Csaba Security divízióvezető szerint ezek az eszközök már magasfokú autonómiát élveznek, képesek önálló járőrútvonalat tervezni, és azokat bejárva felismerni a megszokottól eltérő dolgokat: egy kibontott kerítés vagy betört üvegablak láttán azonnal riasztást küldenek. Érzékeny szenzorokkal vannak felszerelve, így a termelődő hőt is gyorsan felismerik, így a tüzek megelőzésére is kiválóan alkalmazhatók. A humánerővel szemben ezek az eszközök extrém körülmények között is bevethetők, nem befolyásolja a működésüket a fáradtság vagy a stressz, vagy akár a szubjektív mérlegelés. A szakmai napon több ilyen eszközt is működés közben mutattak be, illetve egy drónos területvizsgálatot is élőben figyelemmel követhettünk – egyenesen Svájcból.
Kocsik Sándor ipari takarítás divízióvezető és Orovecz Gergő létesítményvezető is az ipari takarításban bevezetett új technológiák fontosságáról, illetve az implementáció szerepéről beszélt. Szó esett többek között az érintésmentes technológiák előnyeiről, a lézeres tisztítás segítségével például csökkenthető a termelődő hulladék mennyisége is. A vegyszermentes, úgynevezett ozmózis technológiás üvegtisztítás pedig a toronyházak takarítását emeli új szintre.
A létesítményüzemeltetés szoftveres oldaláról Berberovics-Sóvári Viktória, a BeeWise Kft. projektmenedzsere beszélt. A gyakran ismételt mondást, mely szerint „Az adat az új arany” kiegészítette azzal: csak ha tudjuk használni. Hangsúlyozta: ugyan számtalan fontos lépés történt meg, az FM szakma még nagyon le van maradva a digitalizáció terén. A B+N-nél a digitális program első lépése volt a működési folyamatok feltérképezése és egységesítése workshopok bevonásával. A szerepköz-alapú kezdőlapok, elektronikus teljesítési igazolások a digitalizációs program újabb fontos építőkockái voltak.
Nagy Gabriella kertészeti divízióvezető a biodiverzitás megőrzésének fontosságáról beszélt. Prezentációjából kiderült: a fenntartható zöldfelület-kezelés nemcsak környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen (például a klímaszabályozásban is fontos szerepe van), de költséghatékony is lehet. Egy méhlegelő fenntartása például lényegesen olcsóbb egy hagyományos zöldfelületnél, és a gondozása is kevesebb időt és energiát követel. Egy erdős területen pedig akár 10 fokkal is hűvösebb lehet, ami a kánikulában alapvetően befolyásolja a jóllétünket. A vizes élőhelyek létrehozása, illetve a fák ültetése tehát mindannyiunk közös érdeke és feladata – emelte ki a kertészeti divízióvezető.